2010. szeptember 9., csütörtök

az vénülő csontokrúl...

Tegnap este csak úgy ad-hoc nekiálltam október-színű derékmelegítőt kötni magamnak madaras fagombokkal, mialatt meggyőzően kifejtettem a dokinak, hogy ez azért kell, mert télen gyakran fázik a derekam, és akkor eléggé fáj is (pedig soha nem voltam az a csípőnadrágos fajta), és azt nagyon nem szeretem. Erre reggelre egy hirtelen éjszakai lehűlést követően úgy megfájdult a derekam - afféle illusztrációképpen, hogy pontosan mi is az, amit annyira nagyon nem szeretek, - hogy most másra nem is nagyon vagyok képes, mint lehetőleg moccanatlanul kuporogni a fotelban, és október-színű derékmelegítőt kötni magamnak madaras fagombokkal, méghozzá fürgén, mert sürget a szükség. Idén már 29 leszek. Attól tartok kezdek lassan elnagymamásodni.

Amikor épp nem kötök, akkor ezen a gyönyörűségen dolgozgatok serényen, mert a szépséges új fürdőszobám megérdemel egy színben is passzoló törülközőt, úgyhogy e minta mellett döntöttem végül, s szintén e minta tehet arról is, hogy nagyjából megbocsátottam végre, amiért szó nélkül faképnél hagyott minket a De fil en aiguille-magazin (ti mit szóltatok hozzá?), mert cserébe megkaptuk többek között a Création Point de Croix címűt, ami az előbbit ugyan utol nem érheti, de mondjuk nem olyan rossz. Ez a minta is abból van, a 3. számból. Maga a hímzés nagyon egyszerű, de a kontúrozástól már lassan kezdek meghibbanni, mert olyan még véletlenül sincs, hogy rendes lukba kéne böködni, itt többnyire luk-közti böködésekre van szükség, ami egy pamut-aidánál nem kis kihívást jelent. De azért haladok vele, csak előre, rendületlenül!


13 db. zsibongó tömeg:

Laucica írta...

Óóó, igen, a Creation Point de Croix-nál én is pont ugyanígy éreztem, amikor először átlapoztam! Szerintem még fognak fejlődni, de már jó úton haladnak.
Szép színű lesz a derékmelegítőd, hát megértem, igencsak benne vagy a korban már...

Mademoiselle írta...

Ugye? feltartóztathatatlanul trappolok a harminc felé...
Tegnap azt olvastam valahol, hogy ezt az újságot részben az a gárda készíti, aki a DFEA-t. Ahhoz képest viszont gyenge akkor, de lesz ez még jobb is.

kata blanka írta...

(rekviemlék)

Nekem az újságokkal az a (keserves) tapasztalatom, hogy valahányszor megszeretek egyet, eltelik néhány hónap, és sitty-sutty: főszerkesztő-váltás történik, amit a lap színvonalának meredek megzuhanása követ. Illetve az újság örökre eltűnik, még mielőtt a piaci meredélyen megkapaszkodhatott volna. Ilyen volt ezer éve a Vonal c., Magyarországon a kor ízlésvilágát messze meghaladó divatmagazin, amely, azt hiszem, két számot ért meg...

Laucica írta...

Én még mindig azt mondom, ilyen madárkákért megéri öregedni, kedves mamzell!
Félek belegondolni, mit szólhattak azon magyar lányok, akik jellemzően pufimellényben, fenekén feliratos macinaciban, napszemcsivel a hajukban és picike Puma-táskával pillantottak bele egy olyan divatújságba:) Öröm végigmenni Budapest utcáin. El is hiszem, hogy hamvában halt el egy nívósabb divatújság.

kata blanka írta...

Na igen. Na milyen szomorú

Mammka írta...

Én a Mains&Merveilles pont de croix újságot szeretem.Azt itthon néha lehet kapni....
Szépségeket alkotsz!!!!És akkor én már el sem árulom,hogy hány éves vagyok.:))))

Livia írta...

Hú, és hogy kell elképzelni egy kötött derékmelegítőt? Vagy csak nekem szegényes a derékmelegítő-képzeletem?

Mademoiselle írta...

Semmi különös igazából, korábban széles sálat tekertem a derekam köré, de azt macerás rögzíteni, meg túl nagy is, úgyhogy most kötök egy derékbőség-hosszúságú sálat, gombokkal, és egyszerűen fölgombolom a derekamra, mint egy nagyon széles övet. Nem egy sikkes holmi, de úgyis csak idehaza használom.

Livia írta...

Akkor semmi czifraság? Csak az elegáns gombozat az oldalán?

Mademoiselle írta...

No meg az október-színű csíkozás ;-)
Amúgy nem, tényleg semmi, lustakötéssel kötöm, és amikor megunom az egyik színt, akkor váltok egy másikra. Már rég kész is lenne, ha hétvégén lett volna időm foglalkozni vele.

Mademoiselle írta...

de lehet, hogy az aljára majd kis csengettyűket varrok körbe, hogy mégis legyen benne valami fun :-D akkor a doki mindig tudná, hogy épp hol tartózkodom a birtokon...

Livia írta...

:D Pompásan szórakoznátok!

sssajt írta...

jajj, most nagyon röhögök! :D elképzeltelek, amint riszálva rázod a csengettyűket, hogy meg lehessen találni bárhol. :D
viszont ez a derékmelegítő-kötés igen jó idea, még jó, hogy az ifjak szólnak, hogy mi is hiányzik a szenilis vénségeknek... köszi, kötök én is egyet.