Bejegyzések
Az az egy bajom ezekkel a hatszálas fonalmotringokkal, hogy hímzés után mindig marad minimum 2-3 levágott szál, aminek a tárolása elég macerás dolog, mert folyton gabalyodik-csavarodik, és elkavarodik a saját bobinájától.
Eleinte ezeket a maradékokat a papírbobinák lyukaiba hurkoltam bele, de az nem volt kielégítő megoldás, mert átláthatatlan lett tőlük a bobinarendező, úgyhogy kitaláltam, hogy kartonlapokat lyukasztgatok ki, és azokra aggatom fel számszerűleg, a fonalas kartonokat meg egy zacskóban tartottam az egyik fiókban. Ez sem volt éppen szerencsés ötlet, mert új hímzések előtt rendszeresen elfelejtettem megnézni, hogy nincs-e megkezdett szál a szükséges színekből, és többször is előfordult, hogy egy már használt színből újabb hatszálas fonadarabkát vágtam le, és annak a maradéka is épp úgy a nyakamon maradt, mint korábban.
Most ettől az új ötletemtől várom a végső megoldást, azt találtam ki ugyanis, hogy jól látható helyre és jól elkülönítve akasztom ki a fonalmaradékokat:
Azután megszámoztam a kártyákat, felhurkoltam rájuk a fonalakat, és a rajzszegekkel sorban felerősítettem őket a parafatáblára:
Végül pedig addig rebegtettem a pilláimat a doki orra előtt, mígnem végre hajlandónak mutatkozott felfúrni a parafatáblámat az Alkotókuczkóm falára, pontosan a komód fölé, amiben a fonalaimat tartom (ha még ezután is elfeledkezem a korábban már levágott fonalakról, akkor nincs mit tenni, orvosi eset vagyok):
Ti hogyan oldottátok meg ezt a problémát?
9 db. zsibongó tömeg:
Zseniális és szép és illik Hozzád, nagyon ügyes vagy! És a doki is ügyes.:)Hát még a szempillarebegtetés.:)
Igen tetszik az Alkotókuczkód!!!!:)
Köszi Mammka :-)
Gyönyörű! (és inkább ne kérdezd, én hogyan tartom az enyémeket:))
Én a dmc-ket bibonán tartom, nagy fakkos műanyag dobozokban, így a "maradék" szálak is a bobinákra tekerve várakoznak további felhasználásra.
A kézzel festetteket a saját papírjukon (vagy egyéb felakasztható papírra téve) tartom, szinténn odafűzve a kisebb szálakat. Probléma kipipálva :)
Ez a fali megoldás szép, csak nekem a porospdás miatt nem praktikus. Ennél jobban féltem a fonalaimat :)
Á, nincs idejük nekik beporosodni, ezek állandóan mozgásban vannak :-)
Eszméletlen jó lett! Magam részéről a bobinára tekergetős verziót űzöm több-kevesebb sikerrel :-)
Fantasztikusan jó ötleted volt az, hogy a kártyákba fűzöd. Ez egyúttal, egy fonal-textil képnek is beillő látvány. Nekem is rengeteg fonalam van, himző, kötő- és horgoló is. Én eddig azt ami még tűbe fűzhető feltekertem kis gombolyaggá vagy összefogtam a szálakat és a végeire laza csomót kötöttem. Nagyon tetszik az alkotó kuckód. Nekem most gasztro blogom van, de egész életemben a kézművesség érdekelt és gyakoroltam is olyan szinten, hogy zsűrizett munkáim vannak. Voltak kiállításaim Néprajzi Múzeum, Iparművészeti Múzeum stb. Vásárokban mint a Mesterségek Ünnepe a Budai Várban stb. voltam. Egy pár év szünetet tartottam, mert egy kicsit elfáradtam, de ezt nem lehet abbahagyni, a magam örömére most is csinálom, és most megint tervezem, hogy inkább kézműveskedek és a blogomban is bemutatom (mézeskalács, tojás írókázás, karcolás - ezek most is láthatóak a blogomban - nemezelés, játék készítés, szövés, kötés, horgolás.
További sikeres munkálkodást kívánok.
Üdvözlettel:
Lívia
Szeretettel üdvözöllek a blogomon Lívia :-)
Ezt a mézeskalács és tojás írókázást/karcolást én is nagyon szeretném megtanulni, csak attól tartok, nincs meg hozzá a kellő rajztehetségem :-(
Nagyon jó kis ötlet :) Én a bobbinázóra szoktam befűzni és feltekerni... aztán hipp-hopp eltűnik, nincs ideje sokat ott tétován "ücsörögni" :)
Üdv.
Zsuzsi
www.boldogsag-var.blogspot.com
Megjegyzés küldése