csipkézem a lelkem is...

A minap elcsábultam egy kicsike, pár oldalas újságra, amiben csodálatos horgolt csipkék vannak, a mintáikkal együtt, és noha felőlem a rajzokat és leírásokat éppenséggel hottentottául is írhatták - pont annyit értettem meg belőlük, mint franciául - azért nyálcsurgatva lapozgattam oda-vissza az elejétől a végéig nagyjából úgy egy milliószor. Végül úgy döntöttem, hogy most már juszt is nekifekszem a horgolásnak, és megtanulom, ha beledeglek is, mert nonszensz, hogy már az egész világ tud horgolni, csak én nem. Az elmúlt két évben körülbelül egy tucatszor ültem le már ugyanezzel a sziklaszilárd elhatározással, olvastam könyveket, leírásokat, néztem videókat óraszám, de semmi, még egy rendes láncot se sikerült alkotnom, nemhogy pálcákat és tsait. Az anyukám mondta ugyan, hogy semmi baj csak próbálkozzam, semmi az egész, épp csak rá kell éreznem a mozdulatokra, és akkor magától megy majd a horgolás, mint a karikacsapás. Megint - mint mindig - kiderült, hogy az anyukámnak van igaza, tegnap leültem, elővettem egy jó vastag fonalat meg egy hozzá való horgolótűt, kerestem egy szimpatikusnak látszó horgolás videót, és nem is tudom mi történt, de a kezem valahogy magától kezdett el mozogni, és 20 perccel később már ott volt egy nagyikoczka a tenyeremen. Dobtam egy hátast. Aztán hogy ki ne jöjjek a frissen szerzett gyakorlatból, menten csináltam még egy nagyikoczkát, és megterveztem egy babatakarót az enyári születésű unokaöcsémnek, majd azzal a megnyugtató prevízióval mentem aludni, hogy ha nagyon-nagyon sokat gyakorolok, akkor majd egyszer talán a messzi-messzi jövőben én is tudok olyan finomságos csipkecsodákat horgolni, mint amiket az újságomban láttam. Reggel aztán gondoltam egy nagyot, leültem, elővettem egy jó vékony horgolófonalat (10-es) meg egy hozzá való horgolótűt, kerestem egy szimpatikusnak látszó horgolás videót, és nem is tudom mi történt, de a kezem valahogy magától kezdett el mozogni, és 2 órával már ott volt egy horgolt kis csipkemicsoda a tenyeremen (lásd képen). Na akkor dobtam csak a hátasokat igazán! Hisz ez könnyű, hiszen ez piszok egyszerű!!! Bónuszként még a rajzolt mintákat is sikerült kikódolnom, úgyhogy lehet hogy belefogok valami nagyobb lélegzetvételű tsudaterítőbe, de igazán.Az igazi persze az lenne, ha olyan szépen faragott kis pálcikákkal tudnék csipkét verni, mint azok az aranyos öreg nénikék, de az még arrább van. Mindenesetre én máris beszereztem pár ilyen pálcikát, és ezeken tartom a csipkéimet, szalagjaimat.

Hasznos videók, amikből én tanultam:
- alapok a kezdőknek: ITT és ITT
- nagyikoczka: ITT
- a képen látható csipkemicsoda: ITT
- recehorgolás tutorial (ezt még nem próbáltam, de feltett szándékom): ITT

+ francia jelmagyarázat: ITT

TIPP: a fonalmaradékok problémája - kipipálva!

Az az egy bajom ezekkel a hatszálas fonalmotringokkal, hogy hímzés után mindig marad minimum 2-3 levágott szál, aminek a tárolása elég macerás dolog, mert folyton gabalyodik-csavarodik, és elkavarodik a saját bobinájától.

Eleinte ezeket a maradékokat a papírbobinák lyukaiba hurkoltam bele, de az nem volt kielégítő megoldás, mert átláthatatlan lett tőlük a bobinarendező, úgyhogy kitaláltam, hogy kartonlapokat lyukasztgatok ki, és azokra aggatom fel számszerűleg, a fonalas kartonokat meg egy zacskóban tartottam az egyik fiókban. Ez sem volt éppen szerencsés ötlet, mert új hímzések előtt rendszeresen elfelejtettem megnézni, hogy nincs-e megkezdett szál a szükséges színekből, és többször is előfordult, hogy egy már használt színből újabb hatszálas fonadarabkát vágtam le, és annak a maradéka is épp úgy a nyakamon maradt, mint korábban.

Most ettől az új ötletemtől várom a végső megoldást, azt találtam ki ugyanis, hogy jól látható helyre és jól elkülönítve akasztom ki a fonalmaradékokat:

Először is keménypapírból, ceruza, vonalzó és különféle papírlyukasztók segítségével gusztusos kis fonaltartó kártyákat készítettem, és előástam néhány rajzszeget, meg egy parafatáblát:

Azután megszámoztam a kártyákat, felhurkoltam rájuk a fonalakat, és a rajzszegekkel sorban felerősítettem őket a parafatáblára:Végül pedig addig rebegtettem a pilláimat a doki orra előtt, mígnem végre hajlandónak mutatkozott felfúrni a parafatáblámat az Alkotókuczkóm falára, pontosan a komód fölé, amiben a fonalaimat tartom (ha még ezután is elfeledkezem a korábban már levágott fonalakról, akkor nincs mit tenni, orvosi eset vagyok):
Ti hogyan oldottátok meg ezt a problémát?

lapzsemle...

Muszáj azonnal hírt adnom arról amit találtam, azaz, hogy a Broderie Creative Mains & Merveilles című francia magazin legújabb, n°40-es számának témája: La Broderie Hongroise, azaz a magyar folklór hímzés! Csodaszép minták vannak benne, igazán ízlésesen és csinosan mutatják be benne a kész hímzéseket, öröm ránézni.

Íme a borító, és még néhány oldal a kedvenceim közül,
nézzétek meg, és gyönyörködjetek ti is!

filcelő...

A minap kaptam ajándékba néhány darabka színes filcmaradékot, úgyhogy most addig játszom velük, míg el nem fogynak. Nagyon szórakoztató! Eddig ezek készültek el:

csip-csipkés madárkák(katt a nagyobb képért)

needlebook, avagy tűtartó izéke

valami frappáns magyar elnevezésen töprenkedem...

(katt a nagyobb képért)

Itt találjátok a szabásmintákat is, ha netán kedvetek szottyant filcelni egy kicsit:

__________
u.i.: Ezeken felül készült még egy pár piros gyöngyökkel (majdnem)teliszórt, madárkás-pántlikás, napsugárszínű mamuszka is, de a főpróba közben olyan példátlanul nagyot nyaltam benne a parketten (élénk kékre és zöldre vertem a térdem), hogy nem tekinthetem elkészült műalkotásnak, míg meg nem oldom a csúszásgátlás égető kérdését...

frivolitás, hajócsipke

Én már annyit csodáltam Laucica hajócsipkéit az elmúlt hónapokban, hogy nem bírtam tovább, és elhatároztam, hogy én is megtanulom, ha beledeglek is. Nos, nem esett semmi bajom, és a hajócsipke készítés is sokkal könnyebb, mint gondoltam. A hajócskákkal ugyan eleinte alaposan meggyűlt a bajom, még mindig égnek áll a hajam, ha azt hallom: "csomóátugrasztás", de ha csak egyszer is sikerül, akkor már mindig sikerülni fog. Az az egy bajom volt vele, hogy a hajócskákkal rendkívül lassan ment a munka, persze a gyakorlatlanságom miatt, de akkor is, szeretem a gyors sikerélményt, és ez elmaradt, el is ment tőle picit a kedvem. Aztán láttam itt-ott, hogy van ennek a technikának egy tűvel készíthető változata is, ami még a hajócskánál is könnyebbnek tűnt, sőt gyorsabbnak, belevágtam hát, és le vagyok nyűgözve az eredménytől. Ezek a darabok az első 1-2 napon készültek pár óra alatt:Azóta már annyit gyakoroltam éjjel-nappal, hogy mostanra a két mutató- és hüvelykujjamon rendes vízhólyag nőtt, úgyhogy pár napra visszatérek a hímzésemhez, de rendeltem már szép fekete horgolófonalat, amint az megjön, újra nekifekszem a frivolitásnak.

Ha valakit szintén érdekel ez a technika, jó szívvel ajánlom kipróbálásra, nem kell egyéb felszerelés hozzá, mint egy jóóóó hosszú tű, kb. 15-cm-es (különböző vastagságú fonalakhoz különböző vastagságú tűket lehet választani, pl. ITT. - ha kell segítség a beszerzéshez, szólj nyugodtan), egy 1-es horgolótű, és valami jó minőségű, puha, pamut horgolófonal, kezdetben érdemes 10-es vagy akár 8-as méretűt választani a tanuláshoz, és mondjuk nem fehéret, hanem ekrüt, mert azon nem látszanak meg annyira a kis koszos izzadságnyomok, ami az első daraboknál elkerülhetetlen.

További hasznos segédanyagok:

VIDEÓ 1 - remek anyag, erről tanultam meg a tű használatának alapjait, vagy ezerszer végignéztem.
VIDEÓ 2 - az osztott gyűrű készítésének bemutatása

Ingyen Minták 1 - a fenti képen látható darabok mintáit erről az oldalról vettem
Ingyen Minták 2 - itt is nagyon gusztusos kis minták vannak, körülbelül mindet-mindet akarom!

Hajócsipke tanfolyam - Anton weboldala is nagyon-nagyon hasznos, ha valaki a hajócskákkal próbálkozik, részletes leírást találni itt szinte mindenről, remek képekkel, és ami nekem nagyon sokat segített, az a minták olvasásáról szóló írása volt. (Amúgy Anton oldala az egyik legkedvencebb keresztszemes mintaoldalam is, csodás régi minták új rajzolatait készítette el, a napokban hímeztem a nagyimnak egy csodás törülközőt, amihez innen választottam mintát.)
Laucica hajócskás leírása - ez is nagyon klassz leírás, jó képekkel
Csomóátugrasztás - végül még egy videó hajócskával készített csipkéhez, én kizárólag erről értettem meg azt a nyamvadt csomóátugrasztás-dolgot, miután hat teljes órán keresztül téptem a hajam...

jön, jön, jön! - primadonna csecsebecsek

Cservári MazsaFedák Sári
Csuzma Névi
Játék. Itt. Hamarosan!

DIY - levendulás testvaj (testápoló tömb) házilag

Bevallom őszintén, hogy a legislegelején még az egész házi kencefice-dolog csak azért keltette fel a figyelmemet, mert nagyon kreatív dolognak tűnt, csodás, egzotikus nevű dolgokat keverni-kavarni, amik aztán illatos, selyemfényű krémekké állnak össze, és főleg(!) mert csinos kis tégelyekbe, üvegcsékbe, szappanformákba lehet tölteni és a meghatottságtól párás szemekkel gyönyörködni bennük a polcon. Aztán alaposan utánaolvastam, és rájöttem, hogy azonfelül hogy milyen kreatív és szórakoztató elfoglaltság, még ráadásul tiszta, méreg- és vegyszermentes kozmetikumokhoz is jutok általa, amiket a bőröm olyan hálásan fogadott, és úgy megszépült rövid idő alatt, hogy mostanra már jóformán létkérdés lett, az ezzel együttjáró életmódváltásról nem is szólva. No, de mivel a Kacatéria inkább a kreativitás tere (illetve a kreativitás és praktikum ideális házasítása), itt inkább a szép részét szeretném megmutatni, hátha meghozom másnak is a kedvét a házi kozmetikum készítéshez.

A formába önthető testápolóvaj talán a legkönnyebben elkészíthető fajtája a házi kozmetikumoknak, pár perc alatt látványos eredmény érhető el, praktikus a használata, tiszta összetevőkkel táplálja a bőrt, sőt egy szép csomagolásban ajándékötletnek is kiváló.
Nincs más dolgunk, mint egy hőálló üvegpohárba kimérni a következőket:
- 30 gr shea vaj vagy kakaóvaj (bioboltokban, biowebáruházakban kapható, kakaóvaj némelyik gyógyszertárban is), vagy mindkettő
- 30 gr szőlőmag olaj (vagy másféle hidegen sajtolt olaj, ami szimpatikus, pl: olivaolaj, mandulaolaj stb.)
- 15 gr méhviasz
Gőzfürdőben teljesen megolvasztjuk, és hozzáadunk még egy mokkáskanál kukoricakeményítőt, levesszük a tűzről, majd amikor már kicsit kihűlt a folyadékunk, E-vitamin olajat (a tartósításért) és illólajokat csepegtethetünk bele ízlés szerint, jól elkeverjük, és formába öntjük. Érdemes szilikonformát használni, mert abból könnyű kibányászni, ha kihűlt. Nagyon csinos formákat lehet találni szilikonból, én ezt az enyémet például az ebayen vadásztam le (de az Etsyn is lehet kapni, kb 5 dolcsiért), de használhatunk hozzá muffinformát is szilikonból. A fönti mennyiségből egy "muffinnyi" testvajat készíthetünk.
Pár óra alatt teljesen megdermed a masszánk, és kész is a testápolónk. Az enyémbe levendula illóolajat csepegtettem, mert annak nyugtató, lazító hatása van, este tusolás után (vagy közben) bedörzsölöm vele a bőrömet, és úgy fogok durmolni, mint a bunda.

dekörkép: színes-mintás öntapadó ragasztószalagok

Talánh kezdekh máhr elfelejteni magyahr, mert sajnos be kell valljam, hogy a leghalványabb fogalmam sincs róla, hogy hogy hívják magyarul ezeket a "japanese masking tape" és "fabric tape"-nek nevezett jóságokat, mindazonáltal olthatatlan rajongásomat bírják. Minden ezekkel van most tele, akárhová nézek, mindent beborítanak, csodaszép minták, gyönyörű színek, ezerféle felhasználási mód. Nagggyon nehéz megállni, hogy ne vegyek még egyet, aztán még egyet, és végül még egyet, mielőtt még egyet vennék...Megmutatom milyen csiniségeket készítettem a szalagokból az elmúlt hetekben.

Az első ez a...ööö... na tessék ezt sem tudom, hogy mi magyarul, pedig az uzsonnazacskókhoz szokták adni, nevezzük mondjuk műanyaggal bevont záródrótocskának. Az öntapadós szalagokkal ezt a témát is újra lehet gondolni, mondjuk így:

Az elkészítése nagyon egyszerű, leszakajtok egy darab szalagot, ráillesztek egy darab drótot, aztán leszakajtok még egy szalagot, és a tapadós felével lefelé ráragasztom az előzőleg leszakajtott szalagra, a felesleget meg levágom.A következő lépés a papírklipszek felturbózása volt:

Végül pedig a ruhacsipeszeimet piroskockáztam be, így még jobban harmonizálnak ugyanis a mosókonyhám piroscirádás falaival:

Tipp - Ehető virágok

Az is jó a karácsonyban, hogy ilyenkor olyasmihez is hozzá lehet jutni, amihez máskor nem (illetve ez esetben csak télen nem). Idén például két kis tálca tarka violát zsákmányoltam, amivel a mai desszertet cicomáztam fel: egy sütet vaníliás-juharszirupos molnárkát. Tavasszal első dolgom lesz néhány cserépben elvetni egy marék ehető virágmagot, és mutatós dekorációs kellékeket nevelek majd belőlük.

D.I.Y. - papírdíszek, papírgirland

Amióta megvannak a cakkozóim, azóta szüntelenül fecniket cakkozok, még a bevásárlólistámat is kicsicsázom, nem tudok betelni velük. Igazából nem is cakkozóknak hívom őket, hanem - bevallom - sarokpancsoló lett a nevük, amit angolból (Corner Punch) eredeztettem. Következzen most néhány egyszerű, de mutatós pancsolt holmi, amit a napokban álmodtam meg.

Karácsonyfán is jól mutatnak, de én ezúttal a pirossal czikornyázott
mosókonyhámban aggattam fel őket:

1. Szükséges anyagok és eszközök: színes kartonpapír (de nem túl vastag), vonalzó, ceruza, olló (vagy ez a vágóka, aminek mindig elfelejtem a nevét), papírragasztó, és sok-sok sarokpancsoló, avagy cakkozó.
2-3. A papírlapokból 7x5 cm-es szeleteket szabok, díszenként 3-3 darabot...
4. ...majd félbehajtom őket, és a hajtásnál lévő sarkukat egy egyszerűbb sarokcakkozóval kezelem.
5. Összeragasztom őket a képen látható módon...
6. ...végül pedig egy csicsásabb cakkozóval kezelem a maradék sarkokat.

És már készen is vannak a díszek:S ha már úgyis előszedtem a pancsolókat, nem álltam meg a mosókonyhánál, készítettem egy papírgirlandot napsugárszín dolgozószobám falára is. Pillanatok alatt elkészült, 5x5 cm-es négyzetek sarkait cakkoztam,
felfűztem őket sorban egy madzagra
és voilá, elkészült a papírfüzér:

Szívünk csücske - Karácsonyi angyalszárnyak

Cate Holst is egy egyszerű, de bűbájos ötletet kínál, amivel látványosabbá tehetjük az ünnepi ajándékcsomagokat. A szárnyak mintája helyben letölthető.

source: A Work In Progress

D.I.Y. - Ünnepi kopogtató

De csak azért kopogtató, mert adventi koszorúnak már igazán nem nevezhetem, elvégre arról már réges-rég lekéstünk, de talán vannak hozzám hasonlóan mások is, akik idén egy kicsit lemaradtak a tennivalókkal, és örömmel vennének egy egyszerű, de nagyszerű (és olcsó!) ötletet, amivel még az utolsó napokban is "emelhetik az ünnep fényét..."

Szükséges anyagok és eszközök:
- 1 fém ruhafogas
- némi anyagmaradék
az ünneppel harmonizáló színekben
- olló

Elkészítése: az anyagmaradékokat 13-17 centis csíkokra szabdalom,
miközben néminemű férfisegítség bevonásával a ruhafogast karikába görbítem
(illetve görbíttetem),
majd egész egyszerűen a karikára csomózom a csíkokat...

...sorban egymás után jó sokat,
míg a csomók szoros bevonatot nem képeznek a fémkarika körül.
alapötlet: A Beautiful Mess - thanks for the idea :-)

az vénülő csontokrúl...

Tegnap este csak úgy ad-hoc nekiálltam október-színű derékmelegítőt kötni magamnak madaras fagombokkal, mialatt meggyőzően kifejtettem a dokinak, hogy ez azért kell, mert télen gyakran fázik a derekam, és akkor eléggé fáj is (pedig soha nem voltam az a csípőnadrágos fajta), és azt nagyon nem szeretem. Erre reggelre egy hirtelen éjszakai lehűlést követően úgy megfájdult a derekam - afféle illusztrációképpen, hogy pontosan mi is az, amit annyira nagyon nem szeretek, - hogy most másra nem is nagyon vagyok képes, mint lehetőleg moccanatlanul kuporogni a fotelban, és október-színű derékmelegítőt kötni magamnak madaras fagombokkal, méghozzá fürgén, mert sürget a szükség. Idén már 29 leszek. Attól tartok kezdek lassan elnagymamásodni.

Amikor épp nem kötök, akkor ezen a gyönyörűségen dolgozgatok serényen, mert a szépséges új fürdőszobám megérdemel egy színben is passzoló törülközőt, úgyhogy e minta mellett döntöttem végül, s szintén e minta tehet arról is, hogy nagyjából megbocsátottam végre, amiért szó nélkül faképnél hagyott minket a De fil en aiguille-magazin (ti mit szóltatok hozzá?), mert cserébe megkaptuk többek között a Création Point de Croix címűt, ami az előbbit ugyan utol nem érheti, de mondjuk nem olyan rossz. Ez a minta is abból van, a 3. számból. Maga a hímzés nagyon egyszerű, de a kontúrozástól már lassan kezdek meghibbanni, mert olyan még véletlenül sincs, hogy rendes lukba kéne böködni, itt többnyire luk-közti böködésekre van szükség, ami egy pamut-aidánál nem kis kihívást jelent. De azért haladok vele, csak előre, rendületlenül!

PIMP your mágnestábla...

Egy marék (hűtő?)mágnes is készült máma az Etsyre, az eljárás ugyanaz, mint a rajzszegek esetében.

a rajzszeg új életre hívása...

...az őszi tökszüret jegyében. Ez az új ötletem, perforált kartonra hímzett sütőtökök, aztán mikor ráillesztem a hátlapot, egy sima rajszeget dolgozok a kettő közé, majd egyszerűen összevarrom az egészet. PIMP your parafatábla :)