ajándék a könyvmolyodnak...

Horgolt könyvjelzőcske dobozos kiszerelésben, madárkával cziczomázva, stemplizett matricával. Pinduri, minden táskában, zsebben elfér, hogy bárhol is törjön rá a könyvmolyra a sürgős olvashatnék, a könyvjelző mindig kéznél legyen. A szamárfül mondjon le!
100% pamut, klassz színek, egyedi, új és szokatlan.

barátnőajándék...

Féltucat tulipántalakú horgolt arctisztító/sminklemosó lap, muszlinszütyőben.
100% pamut, mosógépben mosható, kifőzhető. Tartós és környezetbarát.

Hozzá hajpánt, aranyos fagombos, állítható méretben, fémdobozos kiszerelésben. Tiszta pamut fonalból, handmade by Mam'zelle Pickwick Designs...
(az én vagyok :-)

szivacs vagy pamacs, ez itt a kérdés...

Már egy ideje terveztem, és most végleg el is határoztam, hogy leszámolok a műanyag mosogatószivaccsal, és átállok a pamutból horgolt mosogatópamacs használatára. Több okom is van rá, financiális például, meg eco-öko is, éljen a természet!, de főleg azért, mert ez valamivel higiénikusabb, mint a szivacs, amin állítólag már két hét után több a baci, mint egy vécében. Nem tudom, hogy ez így igaz-e, de az egészen biztos, hogy ezt sokkal hatékonyabban lehet tisztítani, mint a szivacsot, mivelhogy az utóbbit nem lehet. Csak eldobni, aztán újat venni.
Ebben viszont az a jó, hogy tiszta pamut, vagyis fehéríthető, sőt ki-főz-he-tő!!! A kifőzésnél hatékonyabb és vegyszermentesebb házi fertőtlenítési mód nincs, csak bedobom egy kis láboska lobogva forró citromos vagy ecetes vízbe 10-15 percre, és már ki is purcant benne az összes baci.

Sokféle mosogatórongy/puffancs/korong van divatban, rászántam egy kis időt a kutatásra, végignéztem, sőt el is készítettem és teszteltem jópárat az elmúlt napokban, de végül ez a pamacs formáció lett a nyerő, van benne anyag, olyan jól meg lehet ragadni, és nekiesni vele a csetresnek.

Azt meg kell mondjam, hogy nem adja magát könnyen a pamacs, az elkészítésére ráment az egész délutánom, azt hittem beleőszülök, mire egyesével ráhorgoltam a szöszöket, és a vége felé már elgyötört hálaimát rebegtem, hogy nem egy egész bolyhos szőnyegbe kezdtem bele (pedig megfordult a fejemben!), csak egy ilyen kis vicik-vacak mosogatópamacsba.

DMC Petra fonalakból készült, mivel nem akadt itthon megfelelő vastagságú fonalam, összefogtam egy 5-ös méretű fehéret és egy 3-as méretű ekrüszínűt, és azzal horgoltam meg a puffancsot. Jópofa színe lett így, olyan daráltmandula-szín.

elölről:

hátulról:

Nagy Takaró-játék, szolgálati közlemény...

A minap osztottam-szoroztam, és arra jutottam, hogy augusztus végéig a Nagy Takaróból nem lesz semmi, mert eddig kábé a takaróhoz szükséges négyzetek egyötöde gyűlt össze, és már épp azon voltam, hogy a Nagy Takaró Projectet átkereszteljem Két Nagy Díszpárna projectre, mert ahhoz elégséges a négyzetkemennyiség, amikoris több kedves olvasóm felvetette, hogy hosszabbítsam meg a határidőt. Ez addig nekem eszembe se jutott, pedig remek ötlet, úgyhogy ezt fogom tenni.

Több határidőpont is felmerült, mindegyik mellett jó érvekkel, de én nem tudok dönteni, úgyhogy az oldalsávban egy hetes szavazásra bocsátom a kérdést. Több választ is be szabad jelölni ;-)

Selyemczukor...

Új bizniszben töröm a fejem, és ez a prototípus. A bolondosabbik verzió. Dobozos hajpánt utazáshoz, ajándékiból vagy csak úgy magamnak, még nem tudom mi sül ki belőle, egyelőre csak úgy zümmögnek az ötletek a fejemben. Kaptam egy csomó ilyen jópofa színátmenetes pamutfonalat - Adriafil Fruttamix - és furamód teljesen odavagyok értük, pedig alapvetően nem szokott ilyen tarkaságokon megakadni a szemem, de ezek olyan aranyosak, hogy gyorsan nekiálltam horgolni belőlük egy-egy mintacsíkot, hogy lássam hogy feldolgozva hogy festenek, és aztán folytattam és folytattam a csíkhorgolást, és véletlenül hajpánt lett belőle. Aztán a kezembe ugrott a kismadár meg az egyik üres kenceficés-dobozom, és voilá...
kész a mű. Ha csak ránézek, rögtön selyemcukor-ehetnékem támad tőle.

Rendelésre készült...

Ha az ember egyszer elkezdi a kancsóterítő-hímzést, akkor elég nehéz abbahagyni. A jelek szerint legalábbis. A blog történetében még sohase történt olyan, hogy valaki vásárolni szeretett volna egy-egy példányt a munkáimból, de most megtörtént ez a boldogító esemény, ráadásul egyszerre többen is megkívánták a terítőmet (egy ideig komolyan fontolgattam, hogy nem valami eszelős összeesküvésről van-e szó), és a kancsós poszt utáni héten nem kevesebb, mint 4 azaz négy(!) olvasóm (+ az anyukám, de nála ez elvi kérdés, mindig mindenből kér egyet) kérdezte meg, hogy vajon hajlandó lennék-e neki is készíteni egyet...? Hát hogyne lennék hajlandó, eszem a zúzájukat, egész meghatódtam a kérésüktől!
Így aztán további minták, színek, anyagok, formák, és gyöngyök felkutatásába kezdtem, és ez lett a végeredmény. Csini, el kell ismernem, csini!

(kattintásra sokkal nagyobb lesz)

Meg vagyok őrülve ezekért a Swarovski-gyöngyökért,
olyan hihetetlenül ragyogó a színük, mintha valódi drágakövek lennének.