Bejegyzések
Az az egy bajom ezekkel a hatszálas fonalmotringokkal, hogy hímzés után mindig marad minimum 2-3 levágott szál, aminek a tárolása elég macerás dolog, mert folyton gabalyodik-csavarodik, és elkavarodik a saját bobinájától.
Eleinte ezeket a maradékokat a papírbobinák lyukaiba hurkoltam bele, de az nem volt kielégítő megoldás, mert átláthatatlan lett tőlük a bobinarendező, úgyhogy kitaláltam, hogy kartonlapokat lyukasztgatok ki, és azokra aggatom fel számszerűleg, a fonalas kartonokat meg egy zacskóban tartottam az egyik fiókban. Ez sem volt éppen szerencsés ötlet, mert új hímzések előtt rendszeresen elfelejtettem megnézni, hogy nincs-e megkezdett szál a szükséges színekből, és többször is előfordult, hogy egy már használt színből újabb hatszálas fonadarabkát vágtam le, és annak a maradéka is épp úgy a nyakamon maradt, mint korábban.
Most ettől az új ötletemtől várom a végső megoldást, azt találtam ki ugyanis, hogy jól látható helyre és jól elkülönítve akasztom ki a fonalmaradékokat:
Azután megszámoztam a kártyákat, felhurkoltam rájuk a fonalakat, és a rajzszegekkel sorban felerősítettem őket a parafatáblára:
Végül pedig addig rebegtettem a pilláimat a doki orra előtt, mígnem végre hajlandónak mutatkozott felfúrni a parafatáblámat az Alkotókuczkóm falára, pontosan a komód fölé, amiben a fonalaimat tartom (ha még ezután is elfeledkezem a korábban már levágott fonalakról, akkor nincs mit tenni, orvosi eset vagyok):
Ti hogyan oldottátok meg ezt a problémát?
