Kacatéria...

helyzetjelentő... (újratöltve!)

2012-02-09T19:26:00.004+01:00

(forrás: cafepress.fr)
__________

Még összeszedtem pár jópofát mutatóba.
Jó ajándék lehet horgolós barátnőnknek (vagy horgolós magunknak, hihi...).

Melyik tetszik a legjobban?

Barangoló

2012-01-21T17:04:00.006+01:00

Párizs egy eldugott kis negyedében van egy hely, a teázók paradicsoma, a kötögetők mekkája, azaz a L'OisiveThé. Nem lehet azt mondani, hogy ez egy teaszalon, vagy hogy egy kézművesbolt kötőknek, ez inkább valamiféle csodás fúziója a kettőnek, afféle Köteázó.

(forrás: L'OisiveThé)

Ez az a hely, ami minden földi jóval ellátja a betérőt, egy finom tea, sós és édes sütemények, temérdek színes fonal körben a falakon, hangulat, nyugalom, báj, barátnők és csacsogás, hát kell ennél több? Minden nap nyitva van, be lehet menni csak olvasgatni is, vagy mondjuk naplót írni, de ha egy egész barátnői kézimunkakör jelenik meg egyszerre, akkor sem jönnek zavarba, csak összetolják az asztalokat, és máris kezdődhet az ereszdela~~hajam~~fonalam!

(forrás: flickr)

Szép időben még a teraszra is ki lehet ülni, szemlélni a járókelőket,
fecsegni naphosszat, ebédelni
és kötni-kötni-kötni... de horgolni is szabad!

(forrás: Bliss in the city)

---------------------------------------------------------------------

Nos, ez itt alant valami egészen más, de véletlenül rábukkantam böngészés közben, és nem bírtam nem betenni ebbe a posztba, mert egyszerűen... hihhihiiiii!!!

(forrás: Gary Salter Photography)

Tsupa czifra gyönyörűség és fölséges pompa...

2011-10-31T15:35:00.004+01:00

Elhűlve olvasom Takáts Sándor Régi magyar nagyasszonyok című munkáját, és elszorul a szívem, amikor ilyen leírásokat találok, mint amit beidéztem itt alant. Micsoda csodálatos kézimunkákat készítettek a régmúlt századok asszonyai! Milyen jó mulatság lehetett ez a mennyegzői sürgés-forgás! Mindenki szabott-varrt, közben daloltak, és álmodoztak a kedvesükről, fecsegtek, pergett a nyelvük megállás nélkül, vidám élet lehetett ez akkoriban."Akár nemes-, akár jobbányleány ment férjhez, a lakodalmon az egész udvarnép részt vett. A kastélyok életében a menyegző volt a legkedvesebb ünnep és a legnagyobb mulatság. Gondolhatjuk tehát, minő nagy készülődés előzte meg azt! Bizony úgy volt, hogy az egész udvarnép munkára övezte fel magát. A jegyben járó leányok, a leányasszonyok, az atyafi leányok és asszonyok, a gyöngyfűzők, a gombolyító- és varróasszonyok, a csipkeverők, a recekészítők édes álmuk elmulasztásával is dolgoznak. Aki csak kikelt a gyermeksorból, munkát kap, s jókedvvel míveli azt. Mindenki igyekszik magáért kitenni, mert mindegyikük erősen hiszi, hogy a koszorúslányok közé választják. Az asszonyi rend derekasan munkálkodik. Mindeniknek azon jár az esze, hogy ha majd ismét leánykérni jönnek, neki is ilyen segítői lesznek. És foly a munka, és készül a sok fátyolelőruha, az arannyal és selyemmel varrott orcatörlő, a hímes előkötő kazul varrással és spanyol hímmel, a vállfőben zománcos aranyboglárokkal rakott ingvállak, az aranyos receszoknyák, fodrukon arany boglárokkal vagy gyöngyös prémmel, az aranyszövéssel szegett vontarany szoknyák fodortámasztókkal, az aranyos kaftánból varrott vetkőzőruhák, a selyemprémes szoknyaingek, a csipkés csahojok, a tarka matériás mellrevalók, a leányhímes patyolat ingvállak, a gyöngyös beretromok, a vontaranyból készült bogláros főkötők, a hímbe szedett aranyos ingek, a subák, a kacukák, pástélyukon aranyboglárokkal, a bogláros udvarlópárták és a koronkák, a rózsás hímmel varrott aranyos lepedők, melyeknek mindkét mesterkéje más és másféle, a csepegtetve varrott abroszok, az arannyal hányt derék és fejaljak."
Tulajdonképpen soha nem értettem, miért akarják lenyomni a torkunkon a "sötét középkort", mikor ilyen örökséget hagyott maga után. Egyszer jártunk itt Franciaországban egy történelmi élményparkban, Puy-du-Fou a neve, és szörnyen mérges voltam, amikor a "tipikus középkori falu"-részlegben csak düledező deszkaviskók voltak, bennük egy marék szalmára vetett lyukas, mocskos pokróc, valami tűzhely, néhány horpadt edénnyel, és pár műanyag bábu koszos, idomtalan rongyokba öltöztetve, azzal hogy nesze, ez volt a sötét középkor. Micsoda hazugság! Hát csak egy pillantást kell vetni a régi népviseletekre, milyen színes forgatag, volt az! Piros csizmácskák, pántlikák, hímzett, sarkos papucsok, kivarrt ködmönök, kacabajkák, gyolcsból varrt fehérneműk, gyöngyökkel rakott párták, fodrok, behúzások, tarka kendők, alsószoknyák tucatjai, mind-mind kézzel varrva és csinosítva. Ha a ruhájukra ennyit adtak, akkor az otthonunkra is épp ilyen kényesek lehettek! Lehet hogy kicsi volt a parasztkunyhó, és nem gazdag, de biztos, hogy tiszta, mint a patyolat, és otthonos. Faragott bútorokkal, festett edényekkel, tulipános ládával, égigérő dunyhaheggyel, búbos kemencével, hamuban sül pogácsával. Mindent saját kezükkel készítettek, sok szeretettel, és úgy hogy nemzedékeken át kitartson. És mennyi-mennyi elfeledett mesterség!
"Ki hinné például, hogy a letűnt századokban mennyi illatszer és gyógyítóvíz készítéséhez értettek ők? Edények segítségével párolás útján készítették a különféle fűvizeket és virágvizeket. Nem valami nehéz mesterség ez, s asszonyaink kitűnően értettek hozzá. Az elkészült virágvizeket kerekded üvegekben az úgynevezett víztartó almárjomban helyezték el. Néhol pedig római fogasokon tartották. A régi összeírásokból láthatjuk, hogy asszonyaink mily sokféle virágvizet készítettek: parlagi rózsavíz, epervíz, petrezselyemvíz, bodzavirágvíz, fejér liliomvíz, hársfavirágvíz, tamariskusvíz, turbolyavíz, útifűvíz, lómentavíz, fodormentavíz, gyöngyvirágvíz, szegfűecet, levendulabor, cseresznyevíz, kakukkfűvíz, sóskavíz.
A különféle virágvizeknek a régi magyar konyhában is szerep jutott. A rózsavizet például a torták, az ostyabéles s más sütemények és konfekták készítéséhez használták.
Az illatos virágvizeket a befőttek szagosításához is használták. A violaliktárium, a rózsaméz, a becsinált viola szintén virágvizekből készült."

kettő kész, maradt tíz...

2011-09-22T17:08:00.006+02:00

Elkészült a nagyikoczkás mamuszkám is, gyorsmenet, csak 12 négyzetblokk kell hozzá, aztán egybehorgolni az egészet (vagyis kettőbehorgolni, hogy pontos legyek). Biztos lejárt lemez már ez a mamuszka horgoberkekben, de nekem vadonatúj, a Purl Bee-n találtam az ötletet, és hozzá a részletes összeszerelési útmutatót, kezdőknek kiváló:

Pöndörsarok, manóstílusban:Juhliska volt a legfőbb segítségem, végig lelkesen drukkolt nekem,

és gombolyagtámaszt nyújtott:3-as horgolótű, fonal: Spud & Chloë
(7506-Toast ; 7509-Firecracker ; 7511-Chipmunk)

Egy kész, maradt tizenegy...

2011-09-21T20:01:00.006+02:00

A napirendemnek hála - amit persze nem tartottam be, viszont sebesebb munkára ösztönzött - már el is készült egy téma a TucatListáról, méghozzá a sormintás lenvászon kéztörlők. Ezeket a darabokat a funkció mellett egy-egy szeretve szeretett kincsem ihlette, amiket oda is fotóztam melléjük.

Becsipkézett kéztörlők a fürdőszobába az idevetődő vendégek számára. Azért a vendégeknek, mert nekem nincs szívem összevizezni őket, vendégek meg amúgy is csak fényévente egyszer jönnek ide, és általában az is az anyukám, aki elég megbízható ahhoz, hogy neki se legyen szíve összevizezni őket:A kompozíciót a legszebb Sajou hölgyek ihlették (akiket szintén nincs szívem befonalazni), a mintákat Anne Van Damme: Dentelles, galons & rubans című könyvéből néztem ki,
a fonal DMC 3802, a csipke pedig a helyi kézműves boltból való:Díszkonyharuhák a zöld konyhámba. Azért dísz, mert teljességgel kizárt, hogy én ezeket bepiszkítsam, csak nézni szabad, de azt nagyon:Afféle homesweethome stílusban képzeltem el őket, vidéki jelleggel, és a legtündéribb Theodora Cleave gombjaim ihlették, amiket időtlen idők óta őrzök féltékenyen, és néha előveszem, hogy gyönyörködjem bennük egy kicsit. Minták lsd. fönt, fonal DMC Perlé 8/580, a csipkét pedig a drága Laucicától kaptam ajándékba, egyenesen a provence-i nagyipadlásról!

Díszkonyharuhák az anyukám barna konyhájába, megelőző csapásként, mivel ő elvből elkunyiz mindent, amit enkezemmel készítek, de ezúttal eleve számítottam rá, így neki is hímeztem/csipkéztem dolgokat, hogy a föntieket végre megtarthassam magamnak:Csuhékisasszonykáim ihlették, akik a kandallópárkányon laknak: a csukott napernyős Anne Shirley, a nyitott napernyős pedig természetesen Diana Barry. Minták ugyanonnan (ha jól emlékszem), fonal DMC 839, csipke Sajou:

napirend...

2011-09-14T13:51:00.009+02:00

A hétvégén elővettem az összes készülő, félig kész, vagy tervbe vett munkámat, hogy megszámláljam őket, és az a megdöbbentő eredmény jött ki, hogy egyszerre kerek egy tucat holmin dolgozom, nem csoda, ha nem haladok egyikkel sem. Tarthatatlan állapot, úgyhogy kénytelen voltam kidolgozni egyfajta napirendet (hétfőn például kizárólag a törülközőket hímzem, kedden meg csakis a vállkendőt horgolom, semmi mást), hogy tervezetten dolgozzam rajtuk, és sziklaszilárdan eldöntöttem, hogy semmilyen körülmények között nem kezdek bele semmi újba, míg ki nem pipáltam mindent a listámon:

3 pirossal hímzett pamut törülköző a mosókonyhába
2-2-2 csipkés-hímzett lenvászon kéztörlő (zöld=> konyha ; lila => fürdőszoba ; barna => anyukonyha) KÉSZ
háziáldás (már csak a szöveg hiányzik róla)
5 hímzett négyzet puffancs-himbilimbi a kandallópárkányra (csengettyű?)
hardanger terítő a fésülködőasztalomra
horgolt terítőcske az ebédlőasztalra (kép ITT)
horgolt babatakaró
vendégszobai/alkotókuczkóbéli horgolt ágytakaró
horgolt mamusz nagyikoczkákból KÉSZ
a világ legszebb horgolt vállkendője
fehér horgolt csipkeszegélyes fehérhímzéses keszkenők (kép ITT és ITT)
fehér horgoltszegélyes lenvászon terítők (kép ITT és ITT)

Néhány kép a készülő munkákról
(alig fértek el a munkakosarak az ebédlőasztalon):

csipkézem a lelkem is...

2011-09-04T18:33:00.006+02:00

A minap elcsábultam egy kicsike, pár oldalas újságra, amiben csodálatos horgolt csipkék vannak, a mintáikkal együtt, és noha felőlem a rajzokat és leírásokat éppenséggel hottentottául is írhatták - pont annyit értettem meg belőlük, mint franciául - azért nyálcsurgatva lapozgattam oda-vissza az elejétől a végéig nagyjából úgy egy milliószor. Végül úgy döntöttem, hogy most már juszt is nekifekszem a horgolásnak, és megtanulom, ha beledeglek is, mert nonszensz, hogy már az egész világ tud horgolni, csak én nem. Az elmúlt két évben körülbelül egy tucatszor ültem le már ugyanezzel a sziklaszilárd elhatározással, olvastam könyveket, leírásokat, néztem videókat óraszám, de semmi, még egy rendes láncot se sikerült alkotnom, nemhogy pálcákat és tsait. Az anyukám mondta ugyan, hogy semmi baj csak próbálkozzam, semmi az egész, épp csak rá kell éreznem a mozdulatokra, és akkor magától megy majd a horgolás, mint a karikacsapás. Megint - mint mindig - kiderült, hogy az anyukámnak van igaza, tegnap leültem, elővettem egy jó vastag fonalat meg egy hozzá való horgolótűt, kerestem egy szimpatikusnak látszó horgolás videót, és nem is tudom mi történt, de a kezem valahogy magától kezdett el mozogni, és 20 perccel később már ott volt egy nagyikoczka a tenyeremen. Dobtam egy hátast. Aztán hogy ki ne jöjjek a frissen szerzett gyakorlatból, menten csináltam még egy nagyikoczkát, és megterveztem egy babatakarót az enyári születésű unokaöcsémnek, majd azzal a megnyugtató prevízióval mentem aludni, hogy ha nagyon-nagyon sokat gyakorolok, akkor majd egyszer talán a messzi-messzi jövőben én is tudok olyan finomságos csipkecsodákat horgolni, mint amiket az újságomban láttam. Reggel aztán gondoltam egy nagyot, leültem, elővettem egy jó vékony horgolófonalat (10-es) meg egy hozzá való horgolótűt, kerestem egy szimpatikusnak látszó horgolás videót, és nem is tudom mi történt, de a kezem valahogy magától kezdett el mozogni, és 2 órával már ott volt egy horgolt kis csipkemicsoda a tenyeremen (lásd képen). Na akkor dobtam csak a hátasokat igazán! Hisz ez könnyű, hiszen ez piszok egyszerű!!! Bónuszként még a rajzolt mintákat is sikerült kikódolnom, úgyhogy lehet hogy belefogok valami nagyobb lélegzetvételű tsudaterítőbe, de igazán.Az igazi persze az lenne, ha olyan szépen faragott kis pálcikákkal tudnék csipkét verni, mint azok az aranyos öreg nénikék, de az még arrább van. Mindenesetre én máris beszereztem pár ilyen pálcikát, és ezeken tartom a csipkéimet, szalagjaimat.

Hasznos videók, amikből én tanultam:
- alapok a kezdőknek: ITT és ITT
- nagyikoczka: ITT
- a képen látható csipkemicsoda: ITT
- recehorgolás tutorial (ezt még nem próbáltam, de feltett szándékom): ITT

+ francia jelmagyarázat: ITT

TIPP: a fonalmaradékok problémája - kipipálva!

2011-08-08T18:27:00.004+02:00

Az az egy bajom ezekkel a hatszálas fonalmotringokkal, hogy hímzés után mindig marad minimum 2-3 levágott szál, aminek a tárolása elég macerás dolog, mert folyton gabalyodik-csavarodik, és elkavarodik a saját bobinájától.

Eleinte ezeket a maradékokat a papírbobinák lyukaiba hurkoltam bele, de az nem volt kielégítő megoldás, mert átláthatatlan lett tőlük a bobinarendező, úgyhogy kitaláltam, hogy kartonlapokat lyukasztgatok ki, és azokra aggatom fel számszerűleg, a fonalas kartonokat meg egy zacskóban tartottam az egyik fiókban. Ez sem volt éppen szerencsés ötlet, mert új hímzések előtt rendszeresen elfelejtettem megnézni, hogy nincs-e megkezdett szál a szükséges színekből, és többször is előfordult, hogy egy már használt színből újabb hatszálas fonadarabkát vágtam le, és annak a maradéka is épp úgy a nyakamon maradt, mint korábban.

Most ettől az új ötletemtől várom a végső megoldást, azt találtam ki ugyanis, hogy jól látható helyre és jól elkülönítve akasztom ki a fonalmaradékokat:

Először is keménypapírból, ceruza, vonalzó és különféle papírlyukasztók segítségével gusztusos kis fonaltartó kártyákat készítettem, és előástam néhány rajzszeget, meg egy parafatáblát:

Azután megszámoztam a kártyákat, felhurkoltam rájuk a fonalakat, és a rajzszegekkel sorban felerősítettem őket a parafatáblára:Végül pedig addig rebegtettem a pilláimat a doki orra előtt, mígnem végre hajlandónak mutatkozott felfúrni a parafatáblámat az Alkotókuczkóm falára, pontosan a komód fölé, amiben a fonalaimat tartom (ha még ezután is elfeledkezem a korábban már levágott fonalakról, akkor nincs mit tenni, orvosi eset vagyok):
Ti hogyan oldottátok meg ezt a problémát?

lapzsemle...

2011-08-08T14:48:00.008+02:00

Muszáj azonnal hírt adnom arról amit találtam, azaz, hogy a Broderie Creative Mains & Merveilles című francia magazin legújabb, n°40-es számának témája: La Broderie Hongroise, azaz a magyar folklór hímzés! Csodaszép minták vannak benne, igazán ízlésesen és csinosan mutatják be benne a kész hímzéseket, öröm ránézni.

Íme a borító, és még néhány oldal a kedvenceim közül,
nézzétek meg, és gyönyörködjetek ti is!

filcelő...

2011-07-25T20:14:00.008+02:00

A minap kaptam ajándékba néhány darabka színes filcmaradékot, úgyhogy most addig játszom velük, míg el nem fogynak. Nagyon szórakoztató! Eddig ezek készültek el:

csip-csipkés madárkák(katt a nagyobb képért)

needlebook, avagy tűtartó izéke

valami frappáns magyar elnevezésen töprenkedem...

(katt a nagyobb képért)

Itt találjátok a szabásmintákat is, ha netán kedvetek szottyant filcelni egy kicsit:

__________
u.i.: Ezeken felül készült még egy pár piros gyöngyökkel (majdnem)teliszórt, madárkás-pántlikás, napsugárszínű mamuszka is, de a főpróba közben olyan példátlanul nagyot nyaltam benne a parketten (élénk kékre és zöldre vertem a térdem), hogy nem tekinthetem elkészült műalkotásnak, míg meg nem oldom a csúszásgátlás égető kérdését...

frivolitás, hajócsipke

2011-04-18T11:16:00.003+02:00

Én már annyit csodáltam Laucica hajócsipkéit az elmúlt hónapokban, hogy nem bírtam tovább, és elhatároztam, hogy én is megtanulom, ha beledeglek is. Nos, nem esett semmi bajom, és a hajócsipke készítés is sokkal könnyebb, mint gondoltam. A hajócskákkal ugyan eleinte alaposan meggyűlt a bajom, még mindig égnek áll a hajam, ha azt hallom: "csomóátugrasztás", de ha csak egyszer is sikerül, akkor már mindig sikerülni fog. Az az egy bajom volt vele, hogy a hajócskákkal rendkívül lassan ment a munka, persze a gyakorlatlanságom miatt, de akkor is, szeretem a gyors sikerélményt, és ez elmaradt, el is ment tőle picit a kedvem. Aztán láttam itt-ott, hogy van ennek a technikának egy tűvel készíthető változata is, ami még a hajócskánál is könnyebbnek tűnt, sőt gyorsabbnak, belevágtam hát, és le vagyok nyűgözve az eredménytől. Ezek a darabok az első 1-2 napon készültek pár óra alatt:Azóta már annyit gyakoroltam éjjel-nappal, hogy mostanra a két mutató- és hüvelykujjamon rendes vízhólyag nőtt, úgyhogy pár napra visszatérek a hímzésemhez, de rendeltem már szép fekete horgolófonalat, amint az megjön, újra nekifekszem a frivolitásnak.

Ha valakit szintén érdekel ez a technika, jó szívvel ajánlom kipróbálásra, nem kell egyéb felszerelés hozzá, mint egy jóóóó hosszú tű, kb. 15-cm-es (különböző vastagságú fonalakhoz különböző vastagságú tűket lehet választani, pl. ITT. - ha kell segítség a beszerzéshez, szólj nyugodtan), egy 1-es horgolótű, és valami jó minőségű, puha, pamut horgolófonal, kezdetben érdemes 10-es vagy akár 8-as méretűt választani a tanuláshoz, és mondjuk nem fehéret, hanem ekrüt, mert azon nem látszanak meg annyira a kis koszos izzadságnyomok, ami az első daraboknál elkerülhetetlen.

További hasznos segédanyagok:

VIDEÓ 1 - remek anyag, erről tanultam meg a tű használatának alapjait, vagy ezerszer végignéztem.
VIDEÓ 2 - az osztott gyűrű készítésének bemutatása

Ingyen Minták 1 - a fenti képen látható darabok mintáit erről az oldalról vettem
Ingyen Minták 2 - itt is nagyon gusztusos kis minták vannak, körülbelül mindet-mindet akarom!

Hajócsipke tanfolyam - Anton weboldala is nagyon-nagyon hasznos, ha valaki a hajócskákkal próbálkozik, részletes leírást találni itt szinte mindenről, remek képekkel, és ami nekem nagyon sokat segített, az a minták olvasásáról szóló írása volt. (Amúgy Anton oldala az egyik legkedvencebb keresztszemes mintaoldalam is, csodás régi minták új rajzolatait készítette el, a napokban hímeztem a nagyimnak egy csodás törülközőt, amihez innen választottam mintát.)
Laucica hajócskás leírása - ez is nagyon klassz leírás, jó képekkel
Csomóátugrasztás - végül még egy videó hajócskával készített csipkéhez, én kizárólag erről értettem meg azt a nyamvadt csomóátugrasztás-dolgot, miután hat teljes órán keresztül téptem a hajam...

jön, jön, jön! - primadonna csecsebecsek

2011-03-19T19:51:00.004+01:00

Cservári MazsaFedák Sári
Csuzma Névi
Játék. Itt. Hamarosan!

DIY - levendulás testvaj (testápoló tömb) házilag

2011-01-25T20:41:00.001+01:00

Bevallom őszintén, hogy a legislegelején még az egész házi kencefice-dolog csak azért keltette fel a figyelmemet, mert nagyon kreatív dolognak tűnt, csodás, egzotikus nevű dolgokat keverni-kavarni, amik aztán illatos, selyemfényű krémekké állnak össze, és főleg(!) mert csinos kis tégelyekbe, üvegcsékbe, szappanformákba lehet tölteni és a meghatottságtól párás szemekkel gyönyörködni bennük a polcon. Aztán alaposan utánaolvastam, és rájöttem, hogy azonfelül hogy milyen kreatív és szórakoztató elfoglaltság, még ráadásul tiszta, méreg- és vegyszermentes kozmetikumokhoz is jutok általa, amiket a bőröm olyan hálásan fogadott, és úgy megszépült rövid idő alatt, hogy mostanra már jóformán létkérdés lett, az ezzel együttjáró életmódváltásról nem is szólva. Erről bővebben négy blogtársammal együtt az Izzik a Glagonya nevű blogon írunk, ahol a környezettudatos(abb) és egészséges(ebb) életmóddal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatainkat összegezzük, mindenkit szeretettel várunk.No, de mivel a Kacatéria inkább a kreativitás tere (illetve a kreativitás és praktikum ideális házasítása), itt inkább a szép részét szeretném megmutatni, hátha meghozom másnak is a kedvét a házi kozmetikum készítéshez.

A formába önthető testápolóvaj talán a legkönnyebben elkészíthető fajtája a házi kozmetikumoknak, pár perc alatt látványos eredmény érhető el, praktikus a használata, tiszta összetevőkkel táplálja a bőrt, sőt egy szép csomagolásban ajándékötletnek is kiváló.
Nincs más dolgunk, mint egy hőálló üvegpohárba kimérni a következőket:
- 30 gr shea vaj vagy kakaóvaj (bioboltokban, biowebáruházakban kapható, kakaóvaj némelyik gyógyszertárban is), vagy mindkettő
- 30 gr szőlőmag olaj (vagy másféle hidegen sajtolt olaj, ami szimpatikus, pl: olivaolaj, mandulaolaj stb.)
- 15 gr méhviasz
Gőzfürdőben teljesen megolvasztjuk, és hozzáadunk még egy mokkáskanál kukoricakeményítőt, levesszük a tűzről, majd amikor már kicsit kihűlt a folyadékunk, E-vitamin olajat (a tartósításért) és illólajokat csepegtethetünk bele ízlés szerint, jól elkeverjük, és formába öntjük. Érdemes szilikonformát használni, mert abból könnyű kibányászni, ha kihűlt. Nagyon csinos formákat lehet találni szilikonból, én ezt az enyémet például az ebayen vadásztam le, de használhatunk hozzá muffinformát is szilikonból. A fönti mennyiségből egy "muffinnyi" testvajat készíthetünk.
Pár óra alatt teljesen megdermed a masszánk, és kész is a testápolónk. Az enyémbe levendula illóolajat csepegtettem, mert annak nyugtató, lazító hatása van, este tusolás után (vagy közben) bedörzsölöm vele a bőrömet, és úgy fogok durmolni, mint a bunda.

dekörkép: színes-mintás öntapadó ragasztószalagok

2011-01-05T16:35:00.001+01:00

Talánh kezdekh máhr elfelejteni magyahr, mert sajnos be kell valljam, hogy a leghalványabb fogalmam sincs róla, hogy hogy hívják magyarul ezeket a "japanese masking tape" és "fabric tape"-nek nevezett jóságokat, mindazonáltal olthatatlan rajongásomat bírják. Minden ezekkel van most tele, akárhová nézek, mindent beborítanak, csodaszép minták, gyönyörű színek, ezerféle felhasználási mód. Nagggyon nehéz megállni, hogy ne vegyek még egyet, aztán még egyet, és végül még egyet, mielőtt még egyet vennék...Megmutatom milyen csiniségeket készítettem a szalagokból az elmúlt hetekben.

Az első ez a...ööö... na tessék ezt sem tudom, hogy mi magyarul, pedig az uzsonnazacskókhoz szokták adni, nevezzük mondjuk műanyaggal bevont záródrótocskának. Az öntapadós szalagokkal ezt a témát is újra lehet gondolni, mondjuk így:

Az elkészítése nagyon egyszerű, leszakajtok egy darab szalagot, ráillesztek egy darab drótot, aztán leszakajtok még egy szalagot, és a tapadós felével lefelé ráragasztom az előzőleg leszakajtott szalagra, a felesleget meg levágom.A következő lépés a papírklipszek felturbózása volt:

Végül pedig a ruhacsipeszeimet piroskockáztam be, így még jobban harmonizálnak ugyanis a mosókonyhám piroscirádás falaival:

Tipp - Ehető virágok

2010-12-26T16:51:00.001+01:00

Az is jó a karácsonyban, hogy ilyenkor olyasmihez is hozzá lehet jutni, amihez máskor nem (illetve ez esetben csak télen nem). Idén például két kis tálca tarka violát zsákmányoltam, amivel a mai desszertet cicomáztam fel: egy sütet vaníliás-juharszirupos molnárkát. Tavasszal első dolgom lesz néhány cserépben elvetni egy marék ehető virágmagot, és mutatós dekorációs kellékeket nevelek majd belőlük.

D.I.Y. - borítékból fabrikált díszcsomag

2010-12-23T12:56:00.000+01:00

Ezeket a kis ajándékcsomagokat a férjem munkatársnői számára készítettem, méghozzá három teljesen hétköznapi, mezítlábas borítékból, mindössze egy nyisszantást, és három hajtást alkalmazva.

Jessica Jones zseniális ötlete alapján, a teljes leírás képekkel ITT.

D.I.Y. - papírdíszek, papírgirland

2010-12-22T15:27:00.000+01:00

Amióta megvannak a cakkozóim, azóta szüntelenül fecniket cakkozok, még a bevásárlólistámat is kicsicsázom, nem tudok betelni velük. Igazából nem is cakkozóknak hívom őket, hanem - bevallom - sarokpancsoló lett a nevük, amit angolból (Corner Punch) eredeztettem. Következzen most néhány egyszerű, de mutatós pancsolt holmi, amit a napokban álmodtam meg.

Karácsonyfán is jól mutatnak, de én ezúttal a pirossal czikornyázott
mosókonyhámban aggattam fel őket:

1. Szükséges anyagok és eszközök: színes kartonpapír (de nem túl vastag), vonalzó, ceruza, olló (vagy ez a vágóka, aminek mindig elfelejtem a nevét), papírragasztó, és sok-sok sarokpancsoló, avagy cakkozó.
2-3. A papírlapokból 7x5 cm-es szeleteket szabok, díszenként 3-3 darabot...
4. ...majd félbehajtom őket, és a hajtásnál lévő sarkukat egy egyszerűbb sarokcakkozóval kezelem.
5. Összeragasztom őket a képen látható módon...
6. ...végül pedig egy csicsásabb cakkozóval kezelem a maradék sarkokat.

És már készen is vannak a díszek:S ha már úgyis előszedtem a pancsolókat, nem álltam meg a mosókonyhánál, készítettem egy papírgirlandot napsugárszín dolgozószobám falára is. Pillanatok alatt elkészült, 5x5 cm-es négyzetek sarkait cakkoztam,
felfűztem őket sorban egy madzagra
és voilá, elkészült a papírfüzér:

Szívünk csücske - Karácsonyi angyalszárnyak

2010-12-20T20:14:00.000+01:00

Cate Holst is egy egyszerű, de bűbájos ötletet kínál, amivel látványosabbá tehetjük az ünnepi ajándékcsomagokat. A szárnyak mintája helyben letölthető.

source: A Work In Progress

D.I.Y. - Ünnepi kopogtató

2010-12-20T19:20:00.001+01:00

De csak azért kopogtató, mert adventi koszorúnak már igazán nem nevezhetem, elvégre arról már réges-rég lekéstünk, de talán vannak hozzám hasonlóan mások is, akik idén egy kicsit lemaradtak a tennivalókkal, és örömmel vennének egy egyszerű, de nagyszerű (és olcsó!) ötletet, amivel még az utolsó napokban is "emelhetik az ünnep fényét..."

Szükséges anyagok és eszközök:
- 1 fém ruhafogas
- némi anyagmaradék
az ünneppel harmonizáló színekben
- olló

Elkészítése: az anyagmaradékokat 13-17 centis csíkokra szabdalom,
miközben néminemű férfisegítség bevonásával a ruhafogast karikába görbítem
(illetve görbíttetem),
majd egész egyszerűen a karikára csomózom a csíkokat...

...sorban egymás után jó sokat,
míg a csomók szoros bevonatot nem képeznek a fémkarika körül.
alapötlet: A Beautiful Mess - thanks for the idea :-)

az vénülő csontokrúl...

2010-09-09T09:05:00.001+02:00

Tegnap este csak úgy ad-hoc nekiálltam október-színű derékmelegítőt kötni magamnak madaras fagombokkal, mialatt meggyőzően kifejtettem a dokinak, hogy ez azért kell, mert télen gyakran fázik a derekam, és akkor eléggé fáj is (pedig soha nem voltam az a csípőnadrágos fajta), és azt nagyon nem szeretem. Erre reggelre egy hirtelen éjszakai lehűlést követően úgy megfájdult a derekam - afféle illusztrációképpen, hogy pontosan mi is az, amit annyira nagyon nem szeretek, - hogy most másra nem is nagyon vagyok képes, mint lehetőleg moccanatlanul kuporogni a fotelban, és október-színű derékmelegítőt kötni magamnak madaras fagombokkal, méghozzá fürgén, mert sürget a szükség. Idén már 29 leszek. Attól tartok kezdek lassan elnagymamásodni.

Amikor épp nem kötök, akkor ezen a gyönyörűségen dolgozgatok serényen, mert a szépséges új fürdőszobám megérdemel egy színben is passzoló törülközőt, úgyhogy e minta mellett döntöttem végül, s szintén e minta tehet arról is, hogy nagyjából megbocsátottam végre, amiért szó nélkül faképnél hagyott minket a De fil en aiguille-magazin (ti mit szóltatok hozzá?), mert cserébe megkaptuk többek között a Création Point de Croix címűt, ami az előbbit ugyan utol nem érheti, de mondjuk nem olyan rossz. Ez a minta is abból van, a 3. számból. Maga a hímzés nagyon egyszerű, de a kontúrozástól már lassan kezdek meghibbanni, mert olyan még véletlenül sincs, hogy rendes lukba kéne böködni, itt többnyire luk-közti böködésekre van szükség, ami egy pamut-aidánál nem kis kihívást jelent. De azért haladok vele, csak előre, rendületlenül!

PIMP your mágnestábla...

2010-09-02T20:14:00.001+02:00

Egy marék (hűtő?)mágnes is készült máma az Etsyre, az eljárás ugyanaz, mint a rajzszegek esetében.

a rajzszeg új életre hívása...

2010-09-02T14:13:00.001+02:00

...az őszi tökszüret jegyében. Ez az új ötletem, perforált kartonra hímzett sütőtökök, aztán mikor ráillesztem a hátlapot, egy sima rajszeget dolgozok a kettő közé, majd egyszerűen összevarrom az egészet. PIMP your parafatábla :)

jó cégérnek kell a bolt...

2010-08-25T14:02:00.001+02:00

A mai nappal megnyitottam a saját kis Etsy butikomat, próba cseresznye, meglátjuk mi lesz belőle. Egyelőre csak pár termékkel indítok, hogy megismerjem a rendszert, aztán majd bővítem a kínálatot, ha egyáltalán lesz vevő, mert ötletem az van rengeteg. Csodaszép cégért és avatart tervezett hozzá tehetséges barátosném, a Maya, én meg szabtam-varrtam a kollekciót, mire ma délelőtt végül minden összeállt az induláshoz. Itten vannak a késztermékek:

biscornu és ollóőr, ollómelléklettel:

Könyvjelzők a szivárvány színeiben:Minden jószándékú tanácsot szívesen fogadok!

kényelem a pamlagon

2010-08-21T20:59:00.001+02:00

Nagy erőkkel folyik új házikónk csinosítása, most épp a kanapé került sorra két hímzett lenvászon párnácskával. A képen helyet foglal a Lencsi babám is - Aledi keze munkája - nem bírtam ki, hogy ne mutassam meg, olyan édesbájos :-)

minta: Agnès Delage-Calvet: Vert
(Broderie traditionnelle et au point de croix)

Közben sebesen hímezgetem az első Etsy-kollekciómat is, könyvjelzők lesznek belőlük. Ilyesfélék. Remélem veszik majd a népek, mint a czukrot. Ugye veszik majd a népek?

(kattinccs)

az új ideámról...

2009-10-25T11:22:00.001+01:00

Erre a darabra azért vagyok különösen büszke, mert teljesen saját ötletből született, ez a prototípus, az Első Darab.
Az úgy volt, hogy ugye én állandóan ilyen kockákokat hímzek, azsúrozott lencsíkokra, amik nagyon szépek, csak éppen semmire sem jók, de hát ez az én saját külön dilim. Viszont az igazat megvallva, én nem igazán szeretem az olyan dolgokat amik csak szépek de semmire sem jók, mert alapvetően az alkalmazott művészet híve vagyok (iparművészet vs. szépművészet), ezért van az is, hogy viszonylag ritkán hímzek képet a falra, mert egy idő után már nem férnék be a lakásba tőlük. Különben is, szeretem ha a képeim harmonizálnak egymással és a környezetükkel is, úgyhogy el tudom képzelni, hogy kihímzek egy képsorozatot egy falra, ahová különösen illik, és ahol jól megfér a tapétával, meg a kárpitokkal, de csak azért mert tetszik egy kép, nem hímezném ki, ha nem illik a berendezéshez.

De visszatérve a csíkokhoz, a fenti okok miatt érthető talán hogy mennyire bosszantott a hasznavehetetlenségük, úgyhogy végül múlt héten reggelinél leültem ötletbörzézni, hogy kisüssem mit is készíthetnék belőlük, de a tokvarráson túl semmi nem jutott az eszembe. A férjem azt mondta, nyugodtan varrjak belőlük kis tokokat, már úgyis annyi kis értelmetlen csecsebecsém hever itt szerteszét, hogy eggyel több már igazán nem számít, sőt, ha valamelyik kis bizbazt beleteszem a tokba, akkor legalább a tok értelmet nyer. Tudjátok, mint amikor a Malacka meg a Micimackó meggyőzte a Fülest, hogy nem is olyan nagy baj, hogy a Micimackó megette a Füles szülinapi mézadagját, a Malacka meg kipukkantotta a lufit, mert így legalább a kipukkant lufit tarthatja az üres mézesbödönben, milyen praktikus...
Szerencsére én nem vagyok Füles, akit ilyen könnyen meg lehet vezetni, úgyhogy tovább törtem a fejem, miközben tejet ittam a magas hengerpohárból. És AKKOR kattant be! Tokot csinálok a hengerpohárnak és abban tartom majd a kötőtűimet!

És akkor meglódult a fantáziám, és elkezdtem jegyzetelni, mert ha mondjuk szerzek magasabb hengerpoharat, akkor virágvázák, ceruzatartók, kötőtűtartók tucatjait készíthetem ugyanezzel a módszerrel, mindenféle színből, bármely alkalomra (karácsonyi asztalra karácsonyost, tavasszal csupa ragyogó színnel varrottat, nyárra napraforgósat, a vendégek jönnek, akkor ropit tálalhatok benne), mindig feldobhatom valami új színnel és formával a kandallópárkányt, az ablakmélyedést, a terített asztalt, sőt még ajándékba is adhatom.

Szóval ez az egyik új játékom (a másik a köv.bejegyzésben), most sorozatgyártásba kezdek, először is egy karácsonyi készletet készítek majd, hogy időben kész legyek vele az ünnepre, aztán mondjuk egy házassági évfordulósat februárra... Csúcs!

Mondtam már...

2009-10-22T23:32:00.002+02:00

...hogy én is Furoshiki-lány lettem? Ez itten az enyémkém:105 x 105 centis, azaz táskaméret. Csudaédes, nem?

Mi?! Hogy mi az a Furioshiki? Hát ez a Furoshiki:

Spud & Chloë - Bumble Up Scarf

2009-10-22T20:43:00.001+02:00

Ez csak egy olyan Kicsike Kötögetős Posztocska, arról amin épp most dolgozom. Spud és Chloë a két legkedvesebb barátom most nekem, ők a Blue Sky Alpacas új termékei, pihepuha fonalakkal, káprázatos színekkel, nem lehet ellenállni nekik.
Az a jó ebben a vastag Outer fonalban, hogy gyors sikerélményt biztosít, ennek a sálnak úgy nagyjából délután három körül kezdtem neki, és az én igen-igen kezdő tempómmal is idáig jutottam este hétre. Super bulky! Szombaton ebben a sálban megyek vízitornázni, aztán megsétáltatom a városban, hogy mindenki lássa majd, de igazán mindenki :-)

(sajnos nem sikerült jól lefotózni a színeket, igazából nem ennyire jajdezöld ez, sokkal pasztelesebb árnyalatú)
yarns: Spud & Chloë Outer - Soapstone (#7200), Peat (#7204)
needles: Clover Bamboo 10mm
pattern: Bumble Up Scarf by Kim Hamlin

Helló, helló!

2009-10-16T10:56:00.001+02:00

Nos, vége a nyárnak - mostmár itt is vége végre - én pedig visszafecskendezem magam kreatív világomba. Teljes gőzzel alkotok, egyszerre hímzek, kötök és horgolok, illetve az utóbbi kettőt egyelőre csak lelkesen tanulom, mondhatom vajmi kevés sikerrel, de nem adom fel ~~míg egy darabban látsz~~.
A kötésről majd írok egy hosszabb posztot, most inkább megmutatom legutóbbi munkámat, egy csinos kis párnát, amit az alkotókuckóm sarkába szánok majd.
Minta: A mon ami Pierre ; fonal: DMC 5200, 498 ; anyag: natúr lenvászon

egyik oldal:

másik oldal:

Báááj-sziköl Báááj-sziköl...!

2009-07-03T22:03:00.001+02:00

I want to ride my bicycle... I want to trallalalala...
(Bicycle Race by Queen)

Szóval már legalább ezer éve keresek valami olyan képet, amit kiakaszthatnék a férjem leendő dolgozószobájába, de eddig semmi használhatóra nem akadtam. Eddig. Pár napja ugyanis rábukkantam az elképzelhető legtökéletesebb darabra, ennél kiválóbbat el sem tudtam volna képzelni. Mind a színvilága, mind a hangulata, mind a témája (a doki nagy bringás, már amikor udvarolt nekem, akkor is mindig a hófehér~~esszürke~~ kerékparipárján jött értem a hercegem) nagyon pásszol a férjem ízléséhez, sőt a szoba leendő berendezéséhez, igazán remek kompozíció.
Mázli hogy pont most akadtam rá, rögtön ki is ejtettem mindent egyebet a kezemből, és megpróbálom kilencedikéig kihímezni, hogy a házassági évfordulónkra át is adhassam az én édes kis uracskámnak. Remélem sikerül!

Ilyen lesz:

És ilyen most:

(Minta: V. Enginger - Galerie de vélocipèdes, DFEA No.54. ; Anyag: Toile Zweigart Lin Edinburgh 14 fils - Antique White ; Fonal: DMC coton)

fonalakról...

2009-06-09T09:51:00.001+02:00

Általában DMC-fonalakat használok a hímzéseimhez, de nagy lelkesedéssel próbálok ki bármi mást is, ami felkelti a figyelmemet. Néha aztán bejön, néha nem, de szeretek kísérletezgetni velük.
Pár hete fedeztem fel a L'atelier du pic vert nevű weboldalt, ahol saját készítésű, kézzel festett fonalait árulja Sophie Pérot. Most ezeknek a fonalaknak a lázában égek, hihetetlenül ragyogó, élő színeket varázsol azokra a fonalakra, általában virágok, gyümölcsök, vagy más természeti szépségek ihletik meg, és én mondom, nem hibáz el egyetlen árnyalatot sem. Minden évszakban más a kínálat, az évszaknak megfelelő színekben, és addig kapható egy-egy szín, míg ki nem fogy belőle a hölgy, akkor aztán új művet alkot.
Itt látható a két aktuális kedvencem: a Fruits Rouge és a Pensée. Melléjük illesztettem egy-egy képet arról, ami ihlette a fonal színeit, így talán érzékelhetőbb, micsoda mesterműról áradozok itt ilyen lelkesen:

(kattintsd nagyobbra!)

Az egyik kedvenc tervezőnőm (Alice and Co) már vagy másfél éve dolgozik ezekkel a fonalakkal a blogján, érdemes odalátogatni, mert ott szinte minden árnyalat látható "munka közben", amellett maga a blog is egy igazi gyöngyszem :-)

egy MajdnemBiscornu...

2009-06-05T14:17:00.001+02:00

Végre elkészült a biscornu hímzése, azt hittem hamarabb is végzek vele, de én lüke azt gondoltam ki, hogy majd selyemfonalat használok, mert azzal biztos még szebben mutatna, meg minden... Ja persze, ahogy azt a mamzell kigondolja...
Egy órával később már rongyosra voltak hímezve az idegeim, további egy óra múlva pedig a saját hajamat téptem (meg egy kicsit a dokiét is), és ez még semmi sem volt a visszafejtési tortúrához képest, mert természetesen feladtam a próbálkozást, ilyesmiben nem vagyok rátarti a becsületemre. Én a selyemfonalhoz még nem vagyok elég gyakorlott, vagy csak simán mazohista nem vagyok, nem tudom, de többé a kezembe se veszem, az fix. Csúszott, tekergőzött, szakadt, és folyton szétbomlott, de atomjaira!
Így tehát most a birtokomban van egy alig használt és egy felbontatlan motring fehér (S5200) és két originál piros színű (S321) DMC selyemfonál, amit ezennel felajánlok bárminemű önsanyargató egyén számára cserealapnak két doboz sajtostallérért (mindig sajtostallérért pumpolom az otthonikat).

Itt a kihímzett változat, de még nem állítottam össze, mert kifogytam a töltelékanyagból, meg a fehér selyemszalagból is, és a fehér gyöngyökből is, szóval ez még csak egy olyan MajdnemBiscornu. Egy bisco...

Anyag: Lugana 501 - Bleu de Ciel, 10 fils ; Fonal: DMC Blanc)

Itt a minta is hozzá, ha valakinek netán megtetszene. Antik Sajou ás N. Alexandre mintakatalógusokból fabrikáltam egybe a kacskákat és ringókat, nem egy nagy szám, de én szeretek ilyesmivel bíbelődni:

(Ha kaptad és varrtad, légyszi dobj meg egy emaillel, meg egy fotóval a kész darabról, mert kíváncsi vagyok, mint egy elefánt.)

gyűlnek a gombok...

2009-06-04T14:58:00.001+02:00

Névnapom alkalmából életem párja kijelentette, hogy virtuálisan beszabadulhatok az internet virányain fellelhető leggyönyörűségesebb kézimunkakereskedésbe, és annyit vásárolhatok, amennyit nem szégyellek. No, nekem ilyesmit nem kell kétszer mondani, öt perc alatt eltapsoltam egy halom aranyat, petákot és rézgarast - ifjú házaspárom utólag meg is állapította, hogy elég magasan van az én szégyenlécem, máskor nem tesz ilyen elhamarkodott ajánlatot, de én azon az állásponton vagyok, hogy ha a férfi szólt, akkor a férfi vállalja is a következményeket.

Ma érkezett meg a zsákmány, csupa borzongató gyönyörűség, nem bírok betelni a látványukkal, a tapintásukkal, illatukkal:

Stéphanie, a boltocska üzemeltetője, neves gyűjtő és valóságos szaktekintély az antik vászonneműk, fehérneműk, hímzések világában, és az oldalán régiségeket és reprodukciókat egyaránt árul, például az a plakett a gyöngyházgombokkal és a rózsás széphölggyel is egy ilyen reprodukció az Aranykorból, amikor még az volt, hogy bementél a boltba egy féltucat gombért, és a kezedbe nyomták ezt a gyönyörűséget, amiért ma bolhapiacokon ~~tépjük egymás haját~~ alkuszunk mi széplelkek.

A fehér szalagra és a gombokra hivatalból szükségem volt az egyik tervbevett képhez, és könnyen belátható, hogy ha már arra jártam, nem tudtam ellenállni a másik szalagnak, a margarétás fonaltartónak és annak a tüneményes "A" betűnek sem, bár lehet hogy azt csak őrizgetni fogom örökkön örökké, mert nem lesz szívem visszavonhatatlanul felvarrni bármire is, csak előveszem majd borús napokon, és ezzel vidítgatom a lelkem.

Ami pedig mindenekfelett jólesett, az az óvó gondoskodás volt, ahogy a csomagot küldte nekem a hölgy, ugyanis minden darabot külön-külön finom rózsaszínű selyempapírba csomagolt, és még egy pár apró ajándékkal is kedveskedett, fehér és piros gombokkal, melyeket bizonnyal felhasználhatok majd a Ma leçon de broderie képhez.

Merci Stéphanie!

két füles: az ingyen és a nagyon olcsó...

2009-05-27T00:25:00.001+02:00

Két jó tippem is van azoknak, akik hozzám hasonlóan a francia minták szerelmesei, és bár lehet hogy nem mondok újat, azért megpróbálom, hátha mégis.

Elsőként mindjárt itt a broderie.net című oldal, ahol gyakori rendszerességgel frissített mintagyűjteményt találhattok, 2 - 3 ill. 5 euro értékben. Az oldal működése rém egyszerű és gyors, a vásárláshoz nem kell jelszó, regisztráció, nincs postaköltség stb., csak kiválasztod a kívánt mintát, bankkártyával kifizeted az összeget, és egy percen belül elnavigál arra az oldalra, ahol azonnal letöltheted .pdf - formátumban a mintát online.
Emellett hetente egyszer mindenképp érdemes felnézni az oldalra, mert minden héten 4 db ingyenmintát is a nagyérdemű rendelkezésére bocsátanak, illetve vannak állandó ingyen-projectek, példának okáért így szereztem ezt az édesbájost is itt lent:

(A minta neve: La petite brodeuse ; fonal: DMC 304; anyag: natúr lenvászon-12 fils

Két szállal hímeztem egy szál fölött, csupa Félixel, azaz fél-X-el :-)

Ami a másik fülest illeti, egészen biztosan senki számára nem ismeretlen a francia De fil en aiguille magazin, ami véleményem szerint a keresztszemes magazinok alfája és omegája, ám lehet, hogy nem mindenki tudja, hogy a magazin weboldalán a régi számok is megvásárolhatók (2001-től), méghozzá nagyon kedvező áron: ha négy darabot rendelsz, akkor csak 14 euroba kerül (amúgy laponként 6,10 lenne), méghozzá postaköltséggel együtt. Utánanéztem, Magyarországra is szállítanak. Az újságokba az oldalon is bele lehet kukkantani, de sajnos csak egy-két oldalt tettek fel laponként, viszont ismerek egy blogot, aminek a tulajdonosa elég sok számra visszamenőleg beszkennelt és feltett az újságokból (meg még sok más kiadványból is) minden olyan oldalt, ami nem tartalmazza a mintát, csak a képeket, és választás előtt ezt a kis gyűjteményt végigbogarászva az ember biztos, hogy nem vesz zsákbamacskát. A blog címét kérésre emailben elküldöm, a kommentekben jelezhetők az igények. Már ha van ilyen.
_____
u.i.: Ja, majd' elfelejtettem, a De fil en aiguille oldalán is mindig van egy-egy letölthető ingyenminta, de nem tudom pontosan, hogy milyen gyakran cserélik.

u.u.i.: Nem vagyok biztos benne, hogy magyarul lenvászonnak hívják, nem ismerem a magyar keresztszemszaknyelvet, úgyhogy ha hülyeséget írtam, akkor elnézést kérek. Meg felvilágosítást is...

laundry room... I.

2009-05-14T12:53:00.002+02:00

Ha minden a tervek szerint alakul, akkor az álomházunk többek között tartalmazni fog 1 db. kicsiny, de annál világosabb mosókonyhát, az lesz a Gizi (ti. ő a mosó~~lány~~gép) saját szobája, és ott fogok teregetni némán, meg vasalni is dalolva, szóval ablak is lesz, de óriási, és a plafontól a padlóig (hajópadló!) bepolcozom majd, és szekrény is lesz a porszívó és egyéb takarítókészségek számára, és majd olyan hatalmas fonott kosarak is lesznek a polcokon, amiben még egyáltalán nem tudom mit fogok tartani, meg olyan hatalmas üvegek, amiben viszont nagyonis tudom mit fogok tartani (mosóporkompaktok, facsipeszek, pont olyan üvegkorsókban, mint ITT).
Na, az a szoba lesz ilyen piros-fehér, és ez a hímzés az egyik fonott kosár dekorációjának első fejezete, és még majd jön a többi is. Hát ezért kellenek a kosarak ugyanis. Aztán majd a belevaló is eszembejut idővel.

(alapminta: A mon ami Pierre - Les deux nine red)

pirosan feslő gombimbókok...

2009-04-28T00:18:00.002+02:00

Ez most lett kész. Mutatós-e?

(gombok és minta: Just Another Button Company)